A Magyar Állandó Értekezlet résztvevõi megemlékeznek a Szent István-i államalapítás és a kereszténység felvételének ezeréves évfordulójáról. Elsõ királyunk, István megkoronázásával a magyar nemzet a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Az ezredforduló közeledtén mind a magyarországi, mind a határon túli magyarság élve a történelmi pillanat felemelõ, ám ugyanennyire felelõsségteljes lehetõségével, egyaránt tekint a múltba, hogy számvetést készítsen a magyar nemzet elmúlt ezer esztendejérõl, s a jövõbe, hogy hagyományait, szellemi és tárgyi hagyatékát tovább örökítve felkészülhessen a következõ évezredre.

A határon túli magyarság üdvözli, hogy a Magyar Országgyûlés törvényben kíván emléket állítani Szent István államalapító tevékenységének és a Szent Koronának.

A XX. század történelmi viharai több részre szakították a magyar nemzetet, amely azonban a szellemi régiókban végig egységes maradt. Az új évezredre készülõ magyarság ma is sokat tanulhat Szent István életmûvébõl. A magyar kormány mélyen átérzi és vállalja azt a felelõsséget, amellyel a határokon kívül élõ nemzetrészek sorsa iránt viseltet.

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) résztvevõi, a magyar kormány, a magyarországi parlamenti pártok, a parlamenti, illetõleg tartományi képviselettel rendelkezõ határon túli magyar politikai szervezetek és a nyugati magyarság képviselõi, eleget téve az Alkotmány 6. paragrafus (3) bekezdésébõl adódó kötelezettségeknek, valamint megerõsítve a magyarországi rendszerváltozást követõ idõszakban a "Magyarország és a határon túli magyarság" címmel megrendezett konferencia-sorozat nyilatkozatait, továbbá alapul véve a MÁÉRT elsõ ülésének Zárónyilatkozatát, és a Magyar Állandó Értekezlet létrejöttét üdvözlõ 26/1999. (III.26.) magyar országgyûlési határozatot; figyelembe véve a magyar kormány 1079/1999. (VII.7.) határozata alapján a Magyar Állandó Értekezlet eredményes mûködésének elõsegítése érdekében létrehozott oktatási, kulturális, gazdasági, egészségügyi és szociális, állampolgársági és önkormányzati, valamint az európai uniós integrációs szakértõi bizottságok tevékenységét; tekintettel arra, hogy az egységes Európa létrehozása során a nyelvi, a kulturális örökség, a nemzeti önazonosság megõrzése és fejlesztése minden nemzet elidegeníthetetlen joga, és egyben a megújuló Európának is alapvetõ érdeke; szem elõtt tartva, hogy a térség államai közötti jószomszédi viszony fejlesztése közös érdek, és a közöttük lévõ feszültségek csökkentése a demokratikus rendszerek megszilárdulását segíti elõ; ez mind a Magyar Köztársaságnak, mind a határon túli magyar kisebbségi közösségeknek alapvetõ érdeke; célul tûzve ki a határon túl élõ magyarok egyéni és közösségi jogainak lehetõ legszélesebb körû biztosítását, figyelembe véve a mérvadó európai példákat és a nemzeti sajátosságokból adódó reális szükségleteket;

1. Történelmi jelentõségû tény, hogy a Magyar Köztársaság 1999. március 12-én a Cseh Köztársasággal és a Lengyel Köztársasággal együtt az Észak-atlanti Védelmi Szövetség Szervezetének teljes jogú tagjává vált. Meggyõzõdésünk, hogy ez jelentõsen hozzájárul Közép- és Kelet-Európa biztonságának és stabilitásának erõsödéséhez, a térségben zajló politikai és gazdasági átalakulási folyamatok demokratikus úton történõ sikeres véghezviteléhez.

3. A különbözõ országokban élõ nemzetrészek közötti kapcsolatok sokrétûsége felveti a magyarországi jogi szabályozás szükségességét. A résztvevõk, tekintettel a határon túli magyarság ez irányú igényére, felkérik a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy Magyarország és a határon túli magyarság együttmûködésébõl fakadó elõnyök érvényesülése érdekében, megerõsítve a nemzeti összetartozás tudatát, Magyarország és a szomszédos országok közös integrációs törekvésével összhang vizsgálja meg a határon túli magyarok magyarországi jogállása törvényi szabályozásának megteremtését. Ennek elsõdleges célja a szülõföldön maradás esélyeinek és lehetõségeinek erõsítése.

4. Megállapítják, hogy a rendszerváltozás óta eltelt idõben a határon túli magyarok helyzetének javulását lehetõvé tévõ körülmények alakultak ki. Üdvözlik a Magyarországgal szomszédos államok demokratikusan választott kormányainak azon törekvéseit, hogy a kisebbségi jogokat korlátozó korábbi intézkedéseket fokozatosan felszámolják. Nagy jelentõséget tulajdonítanak olyan lépéseknek, mint a párkányi híd újjáépítése, az aradi Szabadság-szobor kiszabadulása, a horvátországi magyar oktatási és mûvelõdési központ létrehozása, valamint a kárpátaljai árvízkárosultak támogatásában és a szlovén-magyar közvetlen vasúti összeköttetés megteremtése érdekében hozott pozitív kormányzati intézkedések. Üdvözlik, hogy az alapszerzõdések végrehajtását ellenõrzõ mechanizmusok mûködése megkezdõdött.

5. Ugyanakkor aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy mindezek ellenére, országonként eltérõ mértékben ugyan, de továbbra is fennáll a határon túli magyar közösségek veszélyeztetettsége és meggyõzõdésük, hogy a hátrányos helyzetük enyhítését célzó elsõ pozitív lépéseket továbbiaknak kell követniük. Aggodalomra adott okot a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználati törvény, a leginkább érintett magyar nemzetiségû szlovákiai polgárok képviselõinek ellenzése dacára történt elfogadása, ami nem felel meg a "jó kormányzás" ("good governance") demokratikus alapelvének. Nem hagyható figyelmen kívül a romániai nacionalista erõk fokozott aktivitása Erdélyben és a hatóságok gyenge, a helyzetnek nem mindig megfelelõ fellépése sem. Aggodalomra ad okot a Magyar Köztársaság kolozsvári fõkonzulátusát ért atrocitás sorozat, valamint az Agache-ügy és a körülötte kibontakozó hangulatkeltés. Elengedhetetlennek tartják, hogy a szomszédos országok eleget tegyenek az Európa Tanácsi felvételük során tett vállalásaiknak.

Reményünket fejezik ki, hogy a szegedi konferencia és annak szellemisége elõsegíti azt, hogy Jugoszláviában mielõbb meginduljanak a demokratikus változások, ennek érdekében jött létre a szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítvány, amelynek célja az önkormányzatok és a független média támogatása. Tekintettel a téli idõszak közeledtére, felkérik a magyar polgárokat, gazdálkodó és társadalmi szervezeteket, hogy az elviselhetõ életkörülmények megteremtése érdekében fokozzák a humanitárius célú segítségnyújtást. Ugyanakkor a magyarországi humanitárius szervezeteknek azt javasolják, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet mind a tömbben, mind a szórványban élõ magyarságnak.

7. Tekintettel arra, hogy Jugoszláviában a továbbra is uralmon lévõ rezsim politikája nyomán a vajdasági magyarság a folyamatos fenyegetettség légkörében él, ami további elvándorláshoz vezet, támogatják az önkormányzatiság és szubszidiaritás európai elvei szellemében kidolgozott egységes vajdasági magyar autonómia-tervezetet és az abban meghatározott intézményeket. Üdvözlik a vajdasági magyar autonómia tervezetrõl a vajdasági magyar pártok és a szerb demokratikus ellenzék között megkezdett párbeszédet és annak eredményeit.

8. A határon túli magyarság képviselõi történelmi jelentõségûnek tartják az önálló erdélyi magyar egyetem létrehozását célzó magyarországi támogatás tervezését a 2000. évi költségvetési tervben. Egyetértenek abban, hogy a jelen helyzetben magyarországi támogatást egy relációra kell összpontosítani, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az anyanyelvû felsõoktatás intézményrendszerének megteremtését és színvonalának javítását más államok magyar közössége esetében is jelentõs magyarországi segítséggel lehet biztosítani. Ugyanakkor fenntartják annak igényét, hogy országuk adófizetõ polgáraiként jogosultak a teljes körû, önálló, állami anyanyelvû oktatásra.

9. A határon átnyúló együttmûködés fejlesztése és eurorégiók létrehozása, a gazdasági együttmûködés ösztönzése a térségben nagy mértékben javíthatja a Kárpát-medence hagyományosan összetartozó, ám a történelmi események folytán perifériára szorult területek gazdasági fejlõdését. A MÁÉRT fontosnak tartja, hogy az eurorégiók mûködõképességének feltételei megteremtõdjenek. A határon túli magyarság képviselõi a jövõben mindent megtesznek annak érdekében, hogy megfelelõen kiaknázzák az ilyen formájú együttmûködés lehetõségeit a magyarországi helyi és regionális önkormányzatok és a saját helyi és regionális szervezõdéseik között.

10. A MÁÉRT résztvevõi üdvözlik, hogy az EU Bizottság országjelentése megerõsítette Magyarország felkészültségét az EU-s csatlakozásra, valamint az Európai Unió Bizottságának javaslatát a csatlakozási tárgyalások kiterjesztésérõl Szlovákiára és Romániára. Ezekben az országokban nagy létszámban élõ magyarságnak alapvetõ érdeke, hogy országuk teljesítse a csatlakozás feltételeit, különösen a kisebbségi jogok biztosítása és a kapcsolódó kötelezettségvállalások területén. Románia, Szlovákia, és természetesen Szlovénia mielõbbi csatlakozása, illetve a többi szomszédos ország közeledése az euroatlanti szervezetekhez pozitívan járulhat hozzá a kisebbségekben élõ magyarság és Magyarország magasabb szintû integrációjához. Megállapítják, hogy az emberi és kisebbségi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalások tartalmi, nem csupán formai megvalósítását tartják mérvadónak. Egyetértenek abban, hogy a zavartalan kapcsolattartás megõrzése Magyarország és a határon túli magyarok között közös érdek, Magyarország Európai Unióhoz történõ csatlakozásáig és azt követõen is.